5GHz-es rádiók harca

Az Antenna Hungária Zrt. közreműködésével lehetőségünk volt mélyrehatóan tesztelni a hazai piacon közkedvelt rádiókat. Kíváncsiak voltunk, hogy az általunk forgalmazott termékek, hogyan viselkednek ugyanolyan környezetben, zajban és antennával. A teszthez így konnektorizált változataikat vettük elő, illetve egy Jirous JRC-24 DuplEX 30cm-es antennát választottunk a viszonylag rövidebb 2km-es budapesti link hossza miatt. Az általunk sokat emlegetett Raisecom RAX711-es demarkációs eszközeivel Y.1564-es UDP teszteket futtatunk különböző csomagméretekkel, illetve több partnerünk kérésére TCP méréseket is végeztünk, amelyhez két linux alapú laptopot és az iPerf alkalmazást használtuk. Azonkívül, hogy lássuk a maximális átvihető sávszélességet zajos környezetben, célunk volt a rádiók stabilitásának vizsgálata az összes elérhető csatornaszélességen, valamint csomagméret átvitelre gyakorolt hatására is kíváncsiak voltunk. Tesztünkben a következő rádiók vettek részt:

Infinet XG500

Infinet XG1000

Radwin 2000 D+

Mimosa B5c

Mimosa C5c

Az antennák beállítását az Infinet XG 500 segítségével végeztük el, mivel ennek az Infinet termékeinek olyan beállítási segédje van, amely nagyon hasznos információkkal lát el a telepítés során, nem csak a vett jelszint nagyságát, hanem a polárok és áthallásokról is tájékoztatást kapunk, így a lehető legpontosabb kapcsolatot hoztuk össze, majd a rádiókat az antenna újra hangolása nélkül cseréltük az egyes tesztek befejezése után.

A tesztet mindenképpen Budapesten vagy olyan városban szerettük volna elvégezni, ahol az 5GHz-es sáv a lehető legtelítettebb, mivel egyre kevesebb olyan területet lehet találni, ahol a 2x80MHz-es rádióknak létjogosultsága van. Választásunk a Hármashatár-hegyen lévő ORFK torony és egy III. kerületi társasház közötti szakaszra esett. A teszt linkben nem csalódtunk, egyáltalán nem volt zavarmentes környezet, sőt kifejezetten nagy kihívás volt a változó közegben olyan csatornákat találni, ahol az adott rádió a legjobb teljesítményét tudta produkálni.

A több napos tesztünk során tehát összesen 5 különböző rádiót teszteltünk ugyanazon a szakaszon és antennákkal. A folyton változó jel/zaj viszony miatt minden egyes rádió sávszélességénél úgy állítottuk be az éppen használt csatornákat, hogy a lehető legjobb eredményt kapjuk, a többi paramétert (mint pl.: TDMA időzítés) nem nyúltunk, ezeket gyári értékeken hagytuk. Az aktuálisan futó méréseknél az esetleges moduláció váltásokat nem vettük figyelembe, hiszen ez hozzátartozik az adott rádió zajos környezetben való működéséhez.

Az alábbi eredményeknél fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az UDP és „TCP Both” tesztek esetén kétirányú (tehát full-duplex) értékeket látunk, míg TCP „Up” és „Down” az a link le, illetve feltöltési irányait, tehát egyirányú sávszélességet jelentenek.

Különösen nem lepődtünk meg a fenti eredményeket látva. Az Infinet zászlóshajója hozta a gyártótól elvárt eredményt és minőséget. A Radwin 2000 D+ terméke közel azonos érzést keltett bennünk mint az Infinet, stabil megbízható működést produkált. A Mimosa B5c és C5c termékeinél is nagyjából a várt eredményeket kaptuk, de itt már érezhető volt egy kis „szenvedés” a rádiók részéről, stabilnak egyáltalán nem mondható eredmények születtek, az egyes tesztek elvégzése során sokszor modulációt váltottak. A Mimosa C5c az ára és egyébként „alkarnyi” és vékony mérete ellenére elsőre hozta a nagyobb rádiók eredményeit. A B5c esetén két rádiós üzemmódjában olyan eredmények születtek, amelyeket megtippeltünk az egy rádiós tesztek után. A 2x80MHz-es üzemmódjában 64 Byte-os csomagméretnél úgy éreztük elérte teljesítőképességét, és megreked 400Mb/s körüli max átvitelnél. A második teszt elkezdésénél kicsit mintha „helyet csinált” volna magának az éterben és rákényszerítette volna a többi zavaró rádiót a csatornaváltásra, ezáltal megkétszereződött az átviteli teljesítménye. Ezt a további tesztek is stabilan hozták.

Mielőtt részletesen elemeznénk a kapott értékeket összegezzük a tapasztalatainkat, majd a következő oldalon folytatjuk az elemzést és egyéb felhasználói tapasztalatainkat is megosztjuk az eszközökkel kapcsolatban.

Rövid értékelésünk:

Az eredmények alapján nem tudnánk nyertest hirdetni, mivel úgy gondoljuk, hogy minden rádiónak megvan a maga pozíciója és alkalmazása. A rádiók kiválasztásánál a legfontosabb kérdés, hogy mire szeretnénk használni, és ha ezt meghatároztuk tehetjük fel a kérdést, hogy mekkora sávszélességre van szükségünk. Értékelésünket ezért inkább alkalmazási és nem maximum átviteli szempontok szerint bontottuk le:

Amennyiben fontos és stabil linket szeretnénk, vagy épp üzleti felhasználót kötnénk be akkor mindenképpen az Infinet és Radwin termékei közül választanánk. Ezekre a termékekre mondhatjuk, hogy „felraktuk és el is felejtettük, hogy ott van”. Egy jól beüzemelt link esetén akár több éves link uptime-ot is elérhetünk velük. Amennyiben tudjuk, hogy rendkívül zajos területen kellene teljesíteniük, kisebb csatornaszélességen is nagyobb sávszélességet nyújtanak mint a manapság divatos „ac” rádiók.
Ha lakossági vagy „best effort” jellegű (pl.: internet) szolgáltatásra keresünk rádiót, és nem kritikus, hogy éppen mekkora adatátvitelt tud biztosítani, valamint nem tartjuk problémának, hogy ezekkel a rádiókkal időnként foglalkozni kell, akkor a Mimosa B5c és C5c rádiói nagyon is jó választásnak bizonyulnak.

Az eredményeket részletesebben elemezzük az alábbiakban.

Kapott eredmények részletesebb értékelése:

A kapott adatokat különböző szempontok alapján tovább vizsgáltuk, hogy jobban átláthatóvá váljanak teljesítmények. Elsőként azt vettük szemügyre, hogy ugyanazokon a csatornaszélességeken milyen átvitelt tudnak nyújtani. A Radwin és a Mimosa rádiói képesek akár 80MHz-en is működni, míg az Infinet eszközeiben „csak” 40MHz-es csatornaszélességet állíthatunk be, ezt azért tartottuk fontos szempontnak mert más eltérő sebességű hálózati eszközöket sem szoktunk összehasonlítani (pl.: egy Gigabites és 2.5G-s eszközök átviteli képességeit). Egy rádió kiválasztása esetén sok esetben szempont szokott lenni az, hogy mekkora a maximális átviteli képessége, de ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy rendelkezünk-e az adott szakaszon 80 vagy akár 2x80MHz tiszta sávval. Ha aktuálisan rendelkezünk is ilyen területtel, fel kell készülni arra, hogy a területen felbukkannak szintén hasonló sávszélességet használó rádiós linkek, így „gyengítve” egymás átvitelét. A következő táblázatban zölddel kiemeltük azt az eredményt amely az adott kategóriában a legmagasabb volt:

A fenti összehasonlításokból jól látszik az Infinet dominanciája, habár mellette voltak „feltámadások”, vagy más szóval olyan esetek mikor az adott rádió magasabb modulációkra váltott, így magasabb átvitelt biztosított. Jó példa erre a Radwin UDP random eredménye, ahol előtte stabilan 249-242Mb/s-ot sebességet mértünk, mire elértünk a vegyes csomagokhoz, már jóval magasabb 367Mb/s átvitelt biztosított. A rádiókat a táblázat oszlopainak megfelelő sorrendben mértük, így az is látható, hogy milyen sűrűn moduláltak a rádiók. A Radwin esetén, pár perccel később mire a TCP kétirányú tesztjéhez értünk, vissza is esett a 240Mb/s-os stabil működésére. Számunkra a legnagyobb tanulságot a 20MHz-es összehasonlítás nyújtotta, hiszen ezen a vékony sávszélességen az Infinet XG500 közel kétszeres átvitelt hozott a versenytársaihoz képest, mindezt a lehető legnagyobb stabilitással.

Ennél a pontnál lettünk arra figyelmesek, hogy az Infinet eredményei hasonló szinten vannak, mint a versenytársak eggyel nagyobb sávszélességű értékei. Ezért az Infinet 20MHz-es eredményeit a többi rádió 40MHz-es eredményeivel, illetve a 40MHz-es értékeit azok 80MHz-es értékeivel hasonlítottuk össze:

A grafikonokban látható, hogy ugyan vannak kiugró értékek, ám az Infinet feleakkora csatornaszélességen közel ugyanazokat az eredményeket produkálta mint a többi rádió. Ezt azért tartjuk kiemelendőnek mert amellett, hogy kisebb sávszélességre van szüksége, sokkal kisebb zajjal „kell megküzdenie”, így jóval stabilabb adatkapcsolatot tud nyújtani és kisebb zajjal terheltük a környezetünket.. Szintén szembetűnő, hogy a csapat legkisebb eszköze a Mimosa C5c igen jó eredményt produkált, annak ellenére, hogy ennél a rádiónál kell a legkevésbé a zsebünkbe nyúlnunk. Továbbra sem tudjuk erre a termékre azt mondani, hogy nem a „nagyok” közé tartozik.

Számos esetben fontos szempont, hogy egy rádió milyen átvitelt tud nyújtani kisebb méretű csomagoknál. A folyamatos moduláció váltások miatt nehéz az eredményekből egyértelműen kijelenteni, hogy miként viselkednek a termékek csomagméret hatására. Ehhez a teszthez laborkörülmények (vagy legalább zavarmentes környezetre) lett volna szükségünk. Ennek hiányában, hogy egy jól közelítő képet kaphassunk a rádiók csomagméret kezelésére azt néztük meg, hogy mekkora eltérések voltak az átlaghoz képest:

A fenti grafikonon az látható, hogy minél egyenesebb a vonal (tehát nullához tart), annál kevésbé befolyásolja az átvitelét a csomagméret. Ennek tükrében azt láthatjuk, hogy az Infinet eredményei éppen, hogy mutatnak némi eltérést ám ez több száz megabitnél csupán 1%-os különbség a kis és nagy csomagok átvitelében. A sorban következik a Mimosa B5c, a Radwin 2000 D+ majd a legmeredekebb eredményt a Mimosa C5c nyújtotta, tehát ezt a rádiót befolyásolja a leginkább az átvitt forgalom csomagmérete.

Egyéb felhasználói élményeink:

Bár jól ismerjük a rádiókat, a teszt során kialakult egy kép a felhasználó élmény alapján is. A rádiók főként Web Gui-val menedzselhetők elsődlegesen, az egyedüli kivétel a Radwin 2000 D+ rádiója volt, amelyet kizárólag a saját grafikus vezérlő szoftveréról kezelhetünk, amely meglehetősen bonyolulttá teszi a rádiós link kezelését, így rá azt mondhatjuk, hogy „pilóta” vizsgás termék. Az Infinet sosem volt híres az egyszerű menedzsmentjéről, ám mi ezt nem tartjuk negatívnak, mert nem kelt olyan hatást, hogy túl lett bonyolítva, inkább azt érezteti, hogy minden részletéig kidolgozott rendszer. Számunkra a legegyszerűbb menedzsmentet a Mimosa B5c és C5c rádiója szolgáltatta, egyszerű, letisztult és könnyen elsajátítható, a beállítás közben azt gondoltuk, hogy ennél még egy komolyabb Wifi AP-nak is összetettebb a kezelőfelülete. Nekünk az Infinet összetettebb felülete testszett a legjobban, mert abszolút azt az érzést keltette bennünk, hogy minőségi terméket „vásároltunk”, de amellett nem mehetünk el, hogy a Mimosa kombinált (mindkét rádió) spektrumának megjelenítése telitalálat.

Szerelés szempontjából egyértelműen a Mimosa rádiók a legegyszerűbben és leggyorsabban szerelhetők, csupán csőbilincsre van szükségünk amivel hozzászoríthatjuk az oszlophoz és készen is vagyunk. Ezzel szemben a Radwin és Infinet termékeihez külön tartókonzolt kapunk, amelyeket össze is kell szerelnünk mielőtt rögzítenénk a rádiókon, illetve a tartóoszlopon. Bár a Mimosa megoldása gyorsabb, egyáltalán nem nevezhető helytakarékosnak, mivel az oszlopból elveszi a teljes rádió méretét, ezzel ellentétben a konzolos rögzítés „eltartja” a rádiókat, így többet feltehetünk belőlük az adott tartóra.