GePON vs. GPON – ONU/ONT összehasonlítás

A PON hálózatokról készített sorozatunk előző részében a központi berendezéseket ismertettük. Mostani, befejező részünkben az előfizetői oldalon elhelyezett eszközöket mutatjuk be. A PON végberendezések elnevezésére a két szabványban eltérő rövidítéseket használnak, GPON esetén ONT, míg GePON esetén ONU-ként hivatkozunk rájuk. Ezek az eszközök a Raisecom portfóliójában technológiától függetlenül egységes megjelenéssel és funkcióval bírnak. Eltéréseket az uplink interfészben és a LAN portok sebességében találhatunk. ONT-k esetén ez Gigabit Ethernet, míg az ONU-knál vegyes Gigabit és Fast Ethernet sebességekkel találkozhatunk. Videónkban elsősorban az FTTh végberendezéseket helyezzük előtérbe, de az egyik legérdekesebb FTTb berendezést is bemutatjuk.

A végberendezések kiválasztásának főbb szempontjai:

• Természetesen az ár. A PON hálózatok árának jelentős részét a végberendezések jelentik, mivel több száz vagy több ezer előfizetői végberendezéseket is használhatunk.
• IPTV vagy CATV? Legfőbb érv a kábel tv mellett, hogy nem feltétlen igényel Set-top-box kihelyezést, köszönhetően a televíziókba épített DVB-C vevőknek valamint analóg szolgáltatás esetén egyszerű passzív osztással több készülék is kiszolgálható. Ugyanakkor az RF portos PON végberendezések a legdrágábbak és plusz eszközök kellenek a tv jel optikai kábelre illesztéséhez (1550nm-es CATV optikai adó) és a végpontok számára megfelelő jelszint biztosításához (EDFA erősítő).
• RF portos végberendezés vs külön mini node. Az RF porttal integrált PON végberendezés egyértelmű előnye a mini-node-okkal szemben, hogy távolról engedélyezhető illetve tiltható az RF interfésze.
• IPTV támogatás. Az egyre jobban elterjedő smart platformoknak köszönhetően, elképzelhető, hogy szintén a televíziók részét képezik a jövőben. Ugyan a piacon lévő végberendezések adatlapjain bátran hirdetik, hogy támogatják a multicast forgalmakat, azonban ezt mindenképp érdemes kipróbálni vásárlás előtt.
• Loopback detection. Hasznos funkció arra az esetre amikor az előfizető hálózatán Ethernet hurok keletkezik vagy éppen a PON végberendezés portjait hurkolja vissza az előfizető gondatlanságból. Ilyenkor megakadályozható, hogy hurokba által keletkezett forgalom az egész PON szegmenst vagy akár az egész hálózatot is lebénítsa.
• DHCP snooping. Szintén előfizetői gondatlanságtól, vagy akár rosszakaratú támadástól védi a hálózatot. Például ha az előfizetői router WAN portja helyett a LAN interfész kapcsolódik az ONU/ONT LAN portjához akkor a az „vissza DHCP-zik” a szolgáltatói hálózatba.
• Provisioning. Központi menedzsment esetén az ONU-k vagy ONT-k konfigurációit az OLT tárolja. Ezért érdemes olyan rendszert OLT-t választani, amely rendelkezik template kezeléssel, illetve az OLT nem „konfigurálja” (mint a legtöbb webes menedzsmenttel rendelkező OLT), hanem átadja a konfigurációt a végberendezéseknek, ezzel lerövidítve a folyamatot. Szintén fontos szempont, hogy a Home Gateway jellegű végberendezéseknek milyen provisioning megoldása van. Általában DHCP – TFTP, TR069-es, vagy SNMP alapú megoldások léteznek.